Egy nemrég napvilágot látott hír szerint a nemzetbiztonsági szakemberek fegyverük letételére szólították fel egy hagyományőrző huszáregyesület tagjait Kecskeméten, ahol Kövér László házelnök részt vett az önkormányzat megemlékezésén. Mivel a huszárok ragaszkodtak a "fegyvereikhez", ezért inkább hazamentek.
Olyan már volt, hogy 1849. augusztus 13.-án Világosnál a huszároknak (is) le kellett tenniük a fegyvert az orosz (és szándékosan nem az osztrák!) hadsereg túlereje előtt, de hogy a saját kormányuk előtt kelljen letenni a fegyvereiket, ez azért eléggé példa nélküli eset. Nem mondanám magamat igazi "kurucnak" (ha értik a célzást az érintettek), de szerintem érdekes kérdéseket vet fel az eset. Ezek közül csak néhányat emelnék ki az esettel kapcsolatban:
1. Tekintettel arra, hogy a huszárok kardjai életlenek, a puskáik pedig hatástalanított, kizárólag külön pirotechnikai eszköz segítségével "durrogtatható", tulajdonképpen csak fegyvernek LÁTSZÓ tárgyak voltak, ráadásul a cikkből kiderül, hogy korábban részt vettek már "fegyveresen" a jelenlegi, és a volt házelnök jelenlétében is különböző rendezvényeken, kissé túlbuzgóságnak tűnik az illetékesek részéről ennyire megijedni pár "játékkatonától".
2. A hír szerint a házelnök saját testőrsége is megvizsgálta a hatástalanított fegyvereket, és ők veszélytelennek ítélték, a nemzetbiztonsági szolgálat emberei azonban igen. Az még érthető, hogy a fontos pozíciót betöltő személyeket kiemelten kell védeni, akár kedveljük őket, akár nem, de vajon mi szükség van egyetlen embernél kettős védelemre, arról nem is beszélve, hogy nem éppen az hordozza-e magában a valódi veszélyt, ha az egyes biztonsági szolgálatok között ekkora az összhang? (Az egyik veszélytelennek ítél egy dolgot, a másik ugyanazt veszélyesnek.)
3. Ha a biztonsági szakemberek pár játékpuskát és játékkardot is veszélyesnek ítélnek, ez vajon a túlbuzgóság, vagy a gyengeség jele? Ha attól tartanak, hogy játékfegyverekkel sem tudnak elbánni, akkor biztos, hogy valódi veszélyt jelentő támadás esetén képesek elhárítani a támadást?
4. Bár a házelnök úr tudomásom szerint eddig nem kommentálta az esetet, azért talán az is felmerülhet, hogy ha a kormány eddigi teljesítménye tényleg olyan nagyszerű, akkor miért kell a kormánypárti politikusoknak ennyire túlbiztosítaniuk magukat, amikor a saját népük/választóik közé vegyülnek, már ha egy ilyen rendezvény vegyülésnek számít egyáltalán?
